|
Tájékoztató az Önkormányzat 2010. június 30-i pénzügyi helyzetéről és a választási ciklusban keletkezett, későbbi éveket terhelő pénzügyi kötelezettségekről.
SZMSZ
Kisszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007. (IV.15.) R E N D E L E T E
a Képviselő-testület és szervei
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Kisszállás Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) – a következő rendeletet alkotja.
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §.
/1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
KISSZÁLLÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
/2/ Székhelye:
6421 KISSZÁLLÁS, Felszabadulás u. 28 szám
2. §.
Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.
3. §.
Az Önkormányzat Képviselő-testülete által alapított kitüntetés adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
II. fejezet
A Képviselő-testület feladat- és hatásköre
4. §.
A Képviselő-testület kötelező önkormányzati feladatai:
- egészséges ivóvíz ellátás,
- óvodai nevelés,
- általános iskolai oktatás és nevelés,
- egészségügyi és szociális alapellátás biztosítása,
- közvilágítás,
- helyi közutak és köztemető fenntartása,
- nemzeti- és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése
5. §.
A Képviselő-testület önként vállalt feladatai:
- közművelődési tevékenység,
- mezőgazdasági tevékenység,
- sport támogatása,
- ingatlan-fenntartás,
- köztisztaság, környezetvédelem
- piacok, vásárok fenntartása
- időskorúak nappali ellátása
- ápoló-gondozó otthon fenntartása
- óvodai és általános iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai, iskolai nevelése ( enyhe beszédzavaros és tanulási folyamatokban enyhe mértékben akadályozott gyermekek, illetve enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók)
- Tompai Mikrotérségi Társulás keretén belül:- támogató szolgálat, - közösségi ellátás
6. §.
A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Ötv. 10. §-ában felsorolt feladatok.
7. §.
/1/ A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
/2/ A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasítást adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja.
/3/ A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
/4/ Az átruházott hatáskör gyakorlója a hozott határozatokról, intézkedésekről a Képviselő-testület soron következő ülésén köteles beszámolni.
III. fejezet
A Képviselő-testület szervezet, működése
A Képviselő-testület
8. §.
/1/ A Képviselő-testület tagjainak száma: 10 fő
/2/ Az önkormányzati képviselők névsorát, lakcímét az SZMSZ 1 számú függeléke tartalmazza
A Képviselő-testület működése
9. §.
/1/ A Képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, a bizottságok és a képviselő-testület hivatala és társulása(i) útján, valamint a képviselők tevékeny közreműködésével látja el.
/2/ Az egyes feladat ellátás sorrendjének meghatározásánál a ciklusprogram és a munkaterv, a végrehajtásaihoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetési rendeletben meghatározottak az irányadók.
A Képviselő-testület programja
10. §.
/1/ A Képviselő-testület megbízatásának idejére a polgármester átfogó programot készít, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.
/2/ A Képviselő-testület programja tartalmazza a testület főbb célkitűzéseit:
- a településfejlesztéssel,
- a közszolgáltatásokkal; azok szervezésével,
- a lakosság vélemény-nyilvánításával, tevékeny részvételével kapcsolatos feladatokat.
A munkaterv
11. §.
/1/ A Képviselő-testület féléves munkaterv alapján működik, amelyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.
/2/ A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér:
- az önkormányzati bizottságoktól, - az önkormányzati intézményektől, - a településen működő társadalmi szervezetek vezetőitől, - az alpolgármestertől, - a jegyzőtől. 12. §.
A munkaterv tartalmazza:
- az önkormányzat fő célkitűzéseit,
- a testületi ülések időpontjait, napirendjeit, előadóit,
- azoknak a napirendeknek a meghatározását, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
- a bizottságok feladatait a napirendek előkészítésében,
- a beszámoló jelentések elkészítésének határidejét.
Az előterjesztés rendje
13. §.
/1/ A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
a) a beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely intézmény tevékenységéről,
b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,
c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.
/2/ Az /1/ bekezdés b) pontjában írt előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester és az alpolgármester,
b) a témakör szerint illetékes bizottság,
c) bármelyik képviselő,
d) a jegyző
/3/ Az előterjesztések valamennyi típusa csak az adott témában érintett bizottság(ok) véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre
14. §.
/1/ Az önkormányzat munkatervében szereplő napirendeket mindig írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
/2/ A nem átfogó, kisebb jelentőségű ügyekben – melyek háttere a képviselő-testület előtt ismertek – elégséges írásbeli határozati javaslatot készíteni.
/3/ A rövid ( legalább 2 perc alatt elmondható ) tájékoztatókat, – amelyek nem igényelnek testületi döntést – szóban is elő lehet terjeszteni.
Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei
15. §.
Az előterjesztés két részből áll:
a) az első rész tartalmazza:
- a téma pontos meghatározását,
- a témában hozott korábbi döntések határozatait, és az azokban foglalt feladatok végrehajtását,
- a téma helyzetelemzését,
- a témával kapcsolatos fő feladatokat, az előkészítés során elhangzott véleményeket, a feladatok végrehajtásának módját, megszervezését, ellenőrzését,
- mindazt, melyet a napirend előadója a témával kapcsolatban fontosnak tart.
b) a második rész tartalmazza:
- az előterjesztő által a témával kapcsolatos javasolt feladatokat,
- a feladatok végrehajtásának módját, a végrehajtásban résztvevők körét, a végrehajtás határidejét, felelőseit.
A Képviselő-testület összehívása
16. §.
/1/ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén az alpolgármester.
/2/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
/3/ A képviselő-testület ülését az Ötv-ben foglalt esetekben össze kell hívni. Ezekben az esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül hívja össze.
/4/ A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják.
/5/ Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület formális meghívó nélkül, telefonon is összehívható. Az ülés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a képviselők megjelenéséhez a szükséges idő, de legalább 5 óra rendelkezésre álljon. Az összehívás sürgősségének okát közölni kell a képviselővel, illetve a meghívottal.
/6/ A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről, napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy-időben – a meghívó hirdetőtáblákon történő elhelyezésével gondoskodni kell.
A képviselő-testület ülésére meghívandók köre
17. §.
/1/ A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
- a képviselőket, - a jegyzőt, - az országgyűlési képviselőt
/2/ Minden napirend tekintetében tanácskozási jog illeti meg:
- az országgyűlési képviselőt, - a jegyzőt.
/3/ A polgármester meghívó küldésével – tanácskozási jogot biztosít – az érintett napirendhez kapcsolódóan:
- a bizottságok nem képviselő tagjainak, - az önkormányzati intézmények vezetőinek, - a polgármesteri hivatal meghívott dolgozóinak, - a községben működő önszerveződő közösségek: a § Nyugdíjas Egyesület § Mozgáskorlátozottak Egyesülete § Önvédelmi Egyesület § Sportegyesület § Szociális Alapítvány képviselőinek.
A képviselő-testület ülése
18. §.
/1/ A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet.
/2/ A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart választás, kinevezése, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá az önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
/3/ A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehetnek részt.
Az ülés vezetése
19. §.
/1/ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester; a polgármester és alpolgármester akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
/2/ Az ülésvezető feladata és jogosítványai:
a) megállapítja ( figyelemmel kíséri ) a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést.
b) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
c) előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról
d) napirendi pontként megnyitja, vezeti, illetőleg lezártja a vitát, szavazásra bocsátja a javaslatokat, majd kimondja a határozatot.
e) a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,
f) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,
h) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,
i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.
A napirend megállapítása
20. §.
/1/ Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület dönt.
/2/ Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő – megfelelő indokok mellett – javaslatot tehet. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
/3/ A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrendben tárgyalja.
21. §.
/1/ Napirendi sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző és a polgármester ellenjegyzésével a képviselő-testület intézményeinek vezetői terjeszthetnek elő.
/2/ A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig kell írásban a polgármesternél benyújtani.
/3/ A sürgősség elfogadásáról a testület minősített többséggel vita nélkül határoz.
A vita és a döntéshozatal módja
22. §.
/1/ A napirendi pont tárgyalását maximum 5 – 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, mely megtételére az előterjesztő és az illetékes bizottság elnöke jogosult.
/2/ A szóbeli előterjesztés nem ismételheti meg az írásos előterjesztés, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
23. §.
/1/ A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
/2/ A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a hozzászólások következnek. Ha ugyanazon személy a napirendhez másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja.
24. §.
A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
25. §.
A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
26. §.
Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
27. §.
/1/ A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges ( egyszerű többség ) .
/2/ A megválasztott képviselők több mint a felének ( legalább 6 képviselő ) egybehangzó szavazata szükséges ( minősített többség ) az Ötv. 15. §. /16 bekezdés, a 18. §. /3/ bekezdésében, valamint a 33/C. §. /1/ bekezdésében és azon túlmenően,
a) a sürgősségi indítvány elfogadásakor, b) a képviselő-testület hatásköre gyakorlásának átruházásához, c) önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben.
28. §
/1/ A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A Képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.
/2/ A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ ( igen, nem, tartózkodom ) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
/3/ A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása miatt - elrendelheti a szavazás megismétlését.
/4/ Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő ( a jelenlévők fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott ), a levezető elnök még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás – kivéve ha jogszabály mást nem ír elő – megismétlését. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő ülés napirendjére kell tűzni.
29. §.
/1/ A képviselő-testület tikos szavazást tarthat az Ötv. 12. §. /4/ bekezdésében foglalt ügyekben:
/2/ Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni – kivéve a pályázatok elbírálásával kapcsolatos – döntést Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
A képviselő-testület döntései
30. §.
/1/ A Képviselő-testület
a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz.
/2/ A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül hagyja jóvá:
- az ülés napirendjét, - az ügyrendi kérdéseket, - a képviselői felvilágosítás-kérést, kérdésekre adott válaszok elfogadását.
31. §.
/1/ A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy(ek) nevét.
/2/ A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – az közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
/3/ A képviselő-testületi határozatok jelölése: 1-gyel kezdődő sorszám / év ( ülés hónapja, napja) ÖK. határozat.
Rendeletalkotás
32. §.
/1/ A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
/2/ Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerinti bizottság elnöke és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
/3/ A polgármester – a hivatal bevonásával – a kezdeményezést, illetve a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
/4/ A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
/5/ Az önkormányzati rendelet-tervezettel kapcsolatos közmeghallgatásról a testület esetenként határoz.
/6/ A rendelet elkészítése után a tervezetet a polgármester, az érintett bizottság elnöke vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé. A tervezethez mellékelni kell a rendelet indokolását, az előkészítés során felmerült javaslatokat, a kisebbségi észrevételeket is.
/7/ Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
/8/ Az önkormányzati rendelet jelölése: 1-gyel kezdődő sorszám / év (kihirdetés hónapja, napja ) számú rendelet.
/9/ Az elfogadott, a polgármester és jegyző által aláírt önkormányzati rendeletet az önkormányzat és intézményei hirdetőtábláin ki kell függeszteni és szórólap formájában meg kell küldeni a lakosságnak, illetve az érintetteknek. (A kifüggesztés napja, a kihirdetés időpontja.)
/10/ Az önkormányzati rendeletek hatályosságának figyelemmel kísérése, a jogszabályi változásból adódó módosító javaslat előterjesztése a jegyző feladata.
/11/ Az önkormányzati rendeletek hatályosulását a képviselő-testület 2 évenként felülvizsgálja.
A jegyzőkönyv
33. §.
/1/ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
/2/ A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a távolmaradt képviselők nevét, a megtárgyalt napirendként a kérdést feltevő és válaszadó nevét, a hozzászólások lényegét, a javaslatokat, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket ( rendeletek, határozatok ) pontos megfogalmazását.
/3/ A jegyzőkönyv mellékletei:
- meghívó, - jelenléti ív, - megtárgyalt írásos előterjesztések.
/4/ A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti.
/5/ A jegyzőkönyvek elkészítéséért a jegyző a felelős.
/6/ A jegyzőkönyvet a polgármester, és a jegyző írja alá.
/7/ A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv – ügyfélfogadási időben – a polgármesternél megtekinthető.
/8/ A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet elkülönítetten kell tárolni, és abba csak a 18. §. /3/ bekezdésében foglalt személyek tekinthetnek be.
/9/ A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének.
IV. fejezet
A bizottságok
34. §.
/1/ A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
/2/ Az önkormányzat képviselő-testülete az alábbi bizottságokat hozza létre:
- Ügyrendi Bizottságot – 3 fővel,
- Pénzügyi,Településfejlesztési és Településüzemeltetési Bizottságot – 7 fővel,
- Szociális és Egészségügyi Bizottságot – 5 fővel,
- Közművelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottságot – 7 fővel,
/3/ A bizottságok létszámát, tagjainak nevét, lakcímét, az SZMSZ 2 számú függeléke tartalmazza.
/4/ A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről megalakulásakor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja.
/5/ A bizottságok működésének főbb szabályai az Ötv. és az SZMSZ tartalmazza, a részletszabályokat a bizottságok ügyrendjükben határozzák meg. A bizottságok működésére vonatkozik a zárt ülés tartásáról szóló, az Ötv. 12. §. /4/ bekezdés a) és b) pontjában, illetve a titkos szavazás elrendeléséről szóló, az Ötv. 12. §. /6/ bekezdésében foglalt szabályok.
/6/ A bizottságok feladat- és hatáskörét a 2. számú melléket tartalmazza.
/7/ A bizottság tagja bizottsági ülésen köteles részt venni. Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vesz részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagsága alóli felmentéséről.
35. §.
/1/ A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben határozatot hoz.
/2/ A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki, javaslatot tesz.
/3/ Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület állásfoglalása az irányadó.
V. fejezet
A települési képviselő
36. §.
/1/ A képviselő jogai:
a) a képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti a testületet,
b) igényelheti a polgármesteri hivataltól a képviselői munkájához szükséges feltételek biztosítását,
c) közérdekű ügyekben intézkedést kezdeményezhet,
d) képviselői fórumot szervezhet,
e) külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj és képviselői munkájával kapcsolatban felmerült költségtérítés illeti meg.
/2/ A képviselő kötelességei:
a) választóival kapcsolatot tart,
b) írásban vagy szóban a polgármesternél ( bizottság elnökénél ) bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) a képviselő-testület ( bizottság ) munkájában köteles részt venni.
d) a képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást köteles tanúsítani,
e) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot köteles megőrizni a vonatkozó rendelkezések alapján.
f) köteles bejelenteni – döntéshozatal előtt – a személyes érintettségét az adott ügyben
VI. fejezet
A polgármester
37. §.
„/1/ A polgármester a választópolgárok által megválasztott, foglalkozási jogviszonyban álló tisztségviselő.
/2/ A polgármester a Képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.
38. §.
/1/ A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Ötv., más törvények és az SZMSZ tartalmazza. A polgármesterre átruházott hatásköröket a SZMSZ. 1. számú melléklete tartalmazza.
/2/ A polgármester feladatai az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően különösen a következő:
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
c) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesülését,
d) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével kapcsolatban.
e) kapcsolatot tart a település társadalmi szervei vezetőivel.
f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését.
VII. fejezet
Az alpolgármester
39. §.
/1/ A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
/2/ Az alpolgármester tiszteletdíjáról a képviselő-testület dönt.
/3/ Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
/4/ Az Alpolgármester - a Polgármester által meghatározott - feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza.
VIII. fejezet
A jegyző
40. §.
/1/ A jegyző az Ötv. 36. §. /2/ és /3/ bekezdésében foglaltakon túlmenően:
a) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elékerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűségében.
b) a napirend előtti feladatok keretében tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról.
c) igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az közigazgatási ügyintézés helyzetéről ,
d) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
e) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész tartásáról,
f) vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi annak munkáját,
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket,
h) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,
i) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, gyakorolja a kiadmányozást,
j) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,
k) gyakorolja a munkáltatói jogkört a Polgármesteri Hivatal dolgozói tekintetében, A dolgozók kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához a polgármester egyetértése szükséges.
/2/ A jegyző tartós akadályoztatása esetén helyettesítését Csíszár Csaba vezető tanácsos (megfelelő képesítéssel rendelkező) köztisztviselő látja el.
IX. fejezet
A Polgármesteri Hivatal
41. §.
/1/ A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján – a jegyző javaslatára – meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadási rendjét tartalmazó ügyrendet, melyet a testület határozattal fogad el, amit az SZMSZ. 4. számú függeléke tartalmaz.
/2/ A Polgármesteri Hivatalban a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét az SZMSZ. 5. számú melléklete tartalmazza.
X. fejezet
Lakossági fórumok
42. §.
/1/ Az önkormányzat szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal Közmeghallgatás tart. A Közmeghallgatáson a polgármester beszámol a község, ezen belül az önkormányzat munkájáról, az önkormányzat terveiről, különös tekintettel a településfejlesztésre.
/2/ A Közmeghallgatáson az állampolgárok, helyi szervezetek közérdekű kezdeményezéseket, javaslatokat tehetnek. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, témájáról a lakosságot 15 nappal előtte értesíteni kell.
/3/ Utcák, településrészek közös feladatainak megbeszélésére az önkormányzat határozata alapján utca-tanácskozásokat kell összehívni.
/4/ A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra azonnal szóban vagy a képviselő-testület által meghatározott időpontig írásban válaszolni kell.
XI. fejezet
Az önkormányzati gazdálkodás
43. §.
/1/ A Képviselő-testület az Önkormányzat éves költségvetéséről rendeletet alkot.
/2/ A polgármester az önkormányzati bizottságok véleményét a képviselő-testületi ülést megelőző 5. napig ki kéri a költségvetési koncepcióval kapcsolatban. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottságnak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia.
/3/ A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti, majd a képviselő-testületi ülést megelőző 5. napig a polgármester - véleményezés céljából - a Képviselő-testület Bizottságai elé terjeszti.
44. §.
A Képviselő-testület az elfogadott éves költségvetését érintő bevételi és kiadási előirányzat-módosításokról negyedévenként dönt.
45. §.
A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót rendeletével fogadja el.
XII. fejezet
Az önkormányzat vagyona
46. §.
/1/ Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
/2/ Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról az önkormányzat külön rendeletben határoz.
XIII. fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
47. §.
/1/ A helyi népszavazást a polgármesternél a választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezheti.
/2/ Népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 5 %-a nyújthat be a polgármesternél.
48. §.
/1/ A Képviselő-testület a helyi népszavazást köteles kiírni, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.
/2/ A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, , amit a választópolgárok legalább 10 %-a indítványozott.
49. §.
/1/ A helyi népszavazás eredményéről a Helyi Választási Bizottság tájékoztatja a Képviselő-testületet.
/2/ A helyi népszavazás eredményéről a lakosságot tájékoztatni kell az önkormányzat hirdető-tábláján kifüggesztett hirdetményben.
/3/ A Képviselő-testület a népszavazást követő legközelebbi ülésén határozatba foglalja a népszavazás eredményét.
XIV. fejezet
Ellenőrzés
50. §.
/1/ Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
/2/ Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat végzi, a belső ellenőrzési feladatokat pedig a Halasi Többcélú Kistérségi Társulás megfelelő képesítésű alkalmazottja látja el.
/3/ A Pénzügyi Településfejlesztési és Településüzemeltetési Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel a soron következő ülésen közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
/4/ A gazdálkodási folyamatba épített ellenőrzés rendszerét az 5. számú melléklet tartalmazza
XV. fejezet
Záró rendelkezések
51. §.
/1/ Kisszállás község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 2007. április 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti :
a 7/2003. (IV.17), a 16/2003. (X.28.), a 4/2004.(II.1.), a 26/2004.(XII.27.), a 17/2005 (XI.01.), a 6/2006. (II.23), a 16/2006.(X.12.), és a 18/2006.(X.31) számú rendelet.
.
/2/ E szabályzat mellékletei, függelékei:
- 1. sz. melléklet: Kisszállás község Önkormányzat egyes feladat- és hatásköre gyakorlásának átruházásáról
- 2. sz. melléklet: Kisszállás község Önkormányzat bizottságai feladat- és hatásköre
- 3. sz. melléklet: A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai
- 4. sz. melléklet: A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök a Polgármesteri Hivatalban.
- 5. sz. melléklet Költségvetési ellenőrzés
- 1. sz. függelék: Kisszállás község Önkormányzat képviselői
- 2. sz. függelék: Kisszállás község Önkormányzat bizottsági tagjai
- 3. sz. függelék: Kisszállás község Önkormányzat alpolgármestere - a polgármester által meghatározott - feladatai
- 4. sz. függelék: Kisszállás község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása, munkarendje, ügyfélfogadási rendje
- 5. sz. függelék: Kisszállás község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában dolgozó köztisztviselők képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képesítések megállapításáról
1. számú melléklet
Kisszállás község Önkormányzat
egyes feladat - és hatásköre gyakorlásának
átruházásáról
Szociális és gyermekvédelmi igazgatás:
- Polgármesterre:
1. Dönt a temetései segélyről, elrendeli a köztemetést. (Sztv. 46., 48. §) 2. Dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról (Gyvt. 21. §.) 3. Dönt az átmeneti segélyről (Sztv.45§.). ---- - Szociális és Egészségügyi Bizottságra:
1. Dönt az ápolást,gondozást nyújtó szociális intézménybe utalásról (Sztv. 67-68.§.) 2. Dönt a lakásfenntartási támogatásról (Sztv. 38-39. §.) 3. Dönt az ápolási díjról (Sztv. 43/B. §.) 4. Elbírálja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat
2. számú melléklet
Kisszállás község Önkormányzat
B I Z O T T S Á G A I
feladat- és hatásköre
Ügyrendi Bizottság:
- Előkészíti a Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát, figyelemmel kíséri hatályosulását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra,
- előkészíti, véleményezi az önkormányzati rendeleteket, ellenőrzi az önkormányzati döntések végrehajtását,
- szükség szerint - de legalább kétévenként - felülvizsgálja a községi önkormányzati rendeleteket, és javaslatot készít azok módosítására, hatályon kívül helyezésre, vagy újabb rendelet alkotására,
- előkészíti és lebonyolítja a községi népszavazást, véleményt nyilvánít községszervezési ügyekben,
- döntésre előkészíti a polgármester, alpolgármester, jegyzővel szembeni összeférhetetlenségi és fegyelmi, anyagi kártérítési ügyeket,
- javaslatot készít a polgármester, alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítására, jutalmazásra, valamint a képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítására
- összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
- vagyonnyilatkozattal kapcsolatos vizsgálati, ellenőrzési, nyilvántartási feladatok ellátása.
-
Pénzügyi, Településfejlesztési és Településüzemeltetési Bizottság:
Véleményezi:
- a községi önkormányzat és intézményei éves költségvetési javaslatát
- a költségvetés végrehajtásról szóló féléves és éves beszámoló tervezeteit,
- a községi önkormányzat által megállapított helyi adóról, illetve annak módosításáról szóló rendelkezéseket,
- önkormányzati intézmények alapítását, átszervezését és megszűntetését,
- az önkormányzathoz benyújtott egyedi pénzügyi támogatási kérelmeket,
- az önkormányzat saját fejlesztési, rekonstrukciós és felújítási terveit,
Javaslatot tesz:
- az önkormányzatnak a megpályázandó cél- és címzett támogatásokra,
- a költségvetés általános és céltartalékának felhasználására és döntésre előkészíti azt,
- az önkormányzat tulajdonában és használatában lévő bel-és külterületi földingatlanok hasznosítására, lehetőség szerint a belterületi földterületek bérbeadásával, és a külterületi földterületek értékesítésével. Meghatározza a földterületek bérleti díját, és az értékesítés mértékét.
- az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályaira,
- az önkormányzati lakások 3 éves felújítási ütemtervére
Vizsgálja:
- az önkormányzatnál a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, - a helyi adóbevételek időarányos és éves teljesítését.
Figyelemmel kíséri:
- az önkormányzatnál és intézményeinél a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre (helyi adók), a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
Szociális és Egészségügyi Bizottság:
- Folyamatosan elemzi és értékeli az egészségügyi, szociális ellátás helyzetét,
- véleményezi a község szociális, egészségügyi intézmények testület elé kerülő beszámolóját, az intézmények szervezeti és működési szabályzatát,
- előkészíti és véleményezi az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézményvezetői kinevezésekre vonatkozó pályázati kiírásokat, részt vesz a pályázati eljárásokban,
- dönt a bizottság részére rendelkezése álló elkülönített pénzügyi keret felhasználásáról és erről az önkormányzatot tájékoztatja,
- szociális igazgatási hatáskörben véleményezi a szociális intézmények házirendjét, valamint az intézmény jogviszonyban álló és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum megalakításának, tevékenységének szabályait,
- dönt az intézményei házirendjét súlyosan megsértő lakó jogviszonyáról,
- szakmailag véleményezi az egészségügyi és szociális intézmények fejlesztését, beruházási, felújítási, cél- és címzett támogatási és pót-előirányzati igényeit,
- javaslatot tesz- a szociális alapon igényelt- önkormányzati lakások bérbeadására
A bizottság a két önkormányzati ülés között az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről beszámol a Képviselő-testületnek.
Közművelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság:
- Figyelemmel kíséri az oktatási-nevelési, közművelődési intézmények szakmai munkáját, működés feltételeinek biztosítását a törvényes keretek betartása mellett, véleményezi a testület előtti beszámolókat,
- kidolgozza a község oktatási, kulturális, ifjúsági és sport-koncepcióját,
- előkészíti és véleményezi az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézményvezetői kinevezések betöltésére vonatkozó pályázati kiírásokat, közreműködik a pályázati eljárás lebonyolításában,
- véleményezi az oktatási-nevelési, valamint közművelődési intézmények szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét,
- szakmailag véleményezi az oktatási és kulturális intézmények fejlesztési, beruházási, felújítási, cél- és címzett támogatást és pótelőirányzat igényeit,
- javaslatot tesz a községi oktatási intézmények iskolaszékébe való delegálásra,
- kialakítja a község sportpolitikai és szabadidősport, verseny- és élsport utánpótlás nevelés, természetjárás és turizmusfejlesztési koncepciót,
- kapcsolatot tart a községben működő civil szervezetekkel, véleményezi az önkormányzat által, a civil szervezetek részére nyújtandó pénzbeli támogatást,
- elemzi, értékeli a község ifjúsága helyzetének, életkörülményeinek alakulását és fejlesztési tervet dolgoz ki azok jobbítására,
- figyelemmel kíséri és segíti a község gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény-hálózatának szakmai munkáját,
- részt vesz a község kulturális, sportrendezvényeinek, emlékünnepségének megszervezésében.
3. számú melléklet
A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat
nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai
I.
A vagyonnyilatkozatok benyújtása, átvétele
1. A vagyonnyilatkozat kiköltéskor állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői, hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát az Ügyrendi Bizottságnak címezve kell benyújtani a jogszabályban előírt határidőn belül.
1. A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság elnöke veszi át és igazolást állít , azok átvételéről, ezen belül
a) a képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, nyitott borítékban, b) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor lepecsételt borítékban történik.
II.
A vagyonnyilatkozat kezelése, nyilvántartása
1. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, páncélszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokról az Ügyrendi Bizottság nyilvántartást vezet.
3. A vagyonnyilatkozat nyilvánossága: a) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános (kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat) b) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
4. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatal arra kijelölt helyiségében - hivatali munkaidő alatt - minden nagykorú állampolgár megtekintheti.
5. Az Ügyrendi Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék, és hogy az azokban foglaltakat - a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével - más ne ismerhesse meg.
III.
Ellenőrzési eljárás
1. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság ellenőrzi.
2. Az ellenőrzési eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki írásban kezdeményezheti.
3. Az Ügyrendi Bizottság eljárására a képviselő testületi ülés zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
4. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
5. Az Ügyrendi Bizottság a kezdeményezés érdemi vizsgálata esetén a képviselőt, illetve hozzátartozóját felszólítja a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok 8 napon belüli írásban történő bejelentésére. Ezeket az azonosító adatokat csak az Ügyrendi Bizottság tagjai ismerhetik meg, ezeket az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
6. Az ellenőrzési eljárás eredményéről a bizottság a képviselő testület soron következő ülésen tájékoztatást ad. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást /adatot/ tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
7. Az Ügyrendi Bizottság eljárására egyebekben az SzMSz rendelkezései és az Ügyrendi Bizottság saját ügyrendjében foglaltak az irányadók.
4. számú melléklet
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörökről a Polgármesteri Hivatalban
„A köztisztviselők jogállásáról” szóló 1992. évi XXIII. tv. 22/A. § /8/ bekezdésében meghatározottak alapján a Polgármesteri Hivatalban lévő munkakörök közül a következők a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök.
5. számú melléklet
Költségvetési ellenőrzés
Tartalom
I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
II. Az ellenőrzési nyomvonal
III. A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása
IV. Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek
I.
A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. A szervnél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.
1. Szabálytalanság
A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti.
A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból.
2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása
Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján - a büntető-, - szabálysértési, - kártérítési, illetve - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.
3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja
A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése.
A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen.
A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre.
A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek.
4. Általános elvek
A FEUVE rendszer kialakításáért felelős költségvetési szerv vezetőjének kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét.
5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében
A szervnél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek.
5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, rendszeres intézmény finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is.
5.2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről.
Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, a szerv a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg, - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik.
5.3. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről.
5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg.
Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomonkövetése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása, stb.
A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomonkövetése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomonkövetése.
A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni.
6. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében
A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet.
A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is.
7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén
A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni a szerv vezetőjét; b) amennyiben a költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.
8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások
8.1. A büntetőeljárás megindítása
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
8.2. Szabálysértési eljárás
A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
8.3. Kártérítési eljárás
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései.
8.4. Fegyelmi eljárás
Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.
II.
Ellenőrzési nyomvonal
A szerv az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából a szerv vezetője a következők szerint határozza meg az ellenőrzési nyomvonalat.
1. Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, - végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint - az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala.
2. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - gazdasági program, - költségvetési koncepció, - költségvetési tervezés. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság.
A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza.
3. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, - dologi kiadások előirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, - saját bevételek előirányzat teljesítése, - állami támogatás, hozzájárulás, egyéb központi forrás előirányzat teljesítése, - főkönyvi és analitikus könyvelés, - bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység, - pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás, - féléves beszámolási tevékenység, - éves beszámolási tevékenység.
A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság.
A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza.
4. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat.
Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - részletes szöveges ismertetését az 1. számú melléklet - összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza.
5. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos egyéb szabályokat a FEUVE szabályzata tartalmazza.
III.
A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása
A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján a szerv az alábbiak szerint rendelkezik a belső ellenőrzési kötelezettségről, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról.
1. A belső ellenőrzési kötelezettség
A szerv köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési” kézikönyve által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzésről.
A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni.
2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása
A belső ellenőrzési tevékenység a 2. számú mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre.
A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét - a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, - jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg.
Helyi önkormányzatok esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglaltak az irányadóak.
A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység - bármely helyiségébe beléphet, - számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi - irathoz, - adathoz és - informatikai rendszerhez, - kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.
A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél - államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve - személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.
3. Az ellátandó feladatok
3.1. A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések
A belső ellenőrzési tevékenység során - szabályszerűségi, - pénzügyi, - rendszer ellenőrzéseket és - teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve - informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint - az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat és az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani.
3.2. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei
A belső ellenőrzést végző személy munkáját - a vonatkozó jogszabályok, - a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és - nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá - a Belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.
IV.
Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek
Táblázatok
1. számú táblázat A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal
2. számú táblázat A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal
Folyamatábrák
1. számú folyamatábra A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalról
2. számú folyamatábra A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról
3. számú folyamatábra Az ellenőrzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról
Mellékletek
1. számú melléklet Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonaláról
2. számú melléklet A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása
1. Számú folyamatábra Tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája
2. Számú folyamatábra
Végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája
3. Számú folyamatábra
Ellenőrzési folyamatok
1. számú melléklet
Ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala
Az ellenőrzési folyamatok behálózzák a szerv valamennyi tevékenységét, így kapcsolódnak a külön meghatározott: - tervezéssel és - a végrehajtással kapcsolatban ellátott feladatokhoz és az ott ellátandó ellenőrzési tevékenységekhez.
A tervezéssel kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: - a tervezési feladatok ellátása során munkamegosztást kell alkalmazni, - gondoskodni kell arról, hogy az egyes számítások mindig ellenőrzésre kerüljenek, - a felhasználásra kerülő alapdokumentumok teljességéről, valódiságáról külön meggyőződjenek, legyenek erre vonatkozóan is felelősök.
A végrehajtással kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: a) szabályzatok körében: - a szabályzatok folyamatos ellenőrzése a jogszabályoknak és belső szervezeti felépítésnek, folyamatoknak való megfelelőség szempontjából, - a szabályzatok betarthatóságának folyamatos ellenőrzése, visszacsatolások, a túlszabályozás csökkentése, a szabályozások rugalmassá tétele; b) személyi juttatások és létszám-gazdálkodás körében: - a rendelkezésre álló személyi nyilvántartások, valamint a kötelező béremelések figyelembevételének ellenőrzése a tervezés során, - beleértve a pótlékokat, kiegészítéseket stb. is, - a személyi juttatások bérszámfejtésénél ellenőrzési pont beiktatása, - a megbízási szerződések kötésénél, a díjak meghatározásánál a szerződések ellenjegyzésének biztosítása, - a személyi juttatások bérszámfejtésére vonatkozó dokumentumok ellenőrzése, - a jutalomra felhasználni kívánt összegek eredetének és a kifizetés jogosságának kifizetés előtti ellenőrzése, - a személyi juttatások előirányzata gazdálkodásának előirányzat-felhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, a kiemelt előirányzat felhasználásának nyomon követése (ne történhessen az előirányzatot meghaladó kifizetés), - független belső ellenőrzési feladatok ellátása, és a tapasztalatok felhasználása a gazdaságos munkaerő-felhasználás érdekében; c) dologi kiadások körében: - a beszerzések összehangolása, a beszerzések gazdaságos bonyolítása megszervezésének folyamatos ellenőrzése, - az egyes előirányzatok felhasználásának nyomonkövetése a pénzgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során, - a dologi kiadások – készletek, szolgáltatások – pontos felhasználási helye megjelölésének ellenőrzése, hogy az egyes tevékenységek, feladatok pontos ráfordításairól megfelelő információ álljon rendelkezésre az önköltségszámításhoz, valamint a gazdaságossági, hatékonysági, valamint eredményességi számításokhoz; d) felhalmozási kiadások körében: - a felhalmozási kiadások szükségességének ellenőrzésre, - a szükséges felhalmozás esetén a legoptimálisabb felhalmozási módra vonatkozóan rövid, közép és hosszú távú „tanulmánytervek” készítése, mely tartalmazzák a várható fenntartási kiadásokat, - a beruházási kiadások gazdaságos megvalósításának ellenőrzése; e) a bevételek beszedése körében: - a lehetséges bevételi források rendszeres számbavétele, a szükséges intézkedések, lehetőségek meghatározása, - a fizetési fegyelem nyomon követése, szükség esetén a fizetési fegyelem javítására intézkedések meghatározása, - a szerv számára legfontosabb bevételek kiemelt ellenőrzése, áttekintése, - a bevételekre vonatkozó analitikus nyilvántartási rendszer nyomon követése, szükség esetén javaslattétel a részletező nyilvántartások megváltoztatására, bővítésére, - az állami támogatásoknál a jogosulatlan igénybevétel előfordulásának megakadályozása érdekében folyamatos ellenőrzés adatbekérés és közvetlen tájékozódás útján, - pályázati lehetőségek kihasználásának ellenőrzése; f) a főkönyvi és analitikus könyvelés körében: - az egymást követő munkafolyamatok feladatellátók szerinti szétválasztása, - lehetőség szerint ne ugyanaz a személy legyen pl.: - az analitikus könyvelő, mint a feladást készítő, - a kontírozó könyvelő, mint a tényleges könyvelést ellátó, - a feladatellátók így egymás tevékenységébe belelátnak, az esetleges hibákat könnyebben megtalálják, egymás jelzése alapján megtörténik a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása, - rendszeresen gondoskodni kell az - analitikus könyvelés helyességéről, naprakészségéről a rendelkezésre álló alapdokumentumok alapján, - a főkönyvi könyvelés helyességéről, (a számlaforgalmak ellenőrzéséről feljegyzést kell készíteni) - a könyvelés ellenőrzéséről a beszámolási tevékenység megkezdése előtt gondoskodni kell; g) a bizonylati rend és fegyelem körében: - a bizonylatok útjának, kitöltési rendjének betartását kell ellenőrizni az egyes végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódva, - gondoskodni kell, hogy a bizonylatok mindig hitelt érdemlően legyenek kitöltve, - biztosítani kell, hogy a bizonylatokon feltüntetett, ellenőrzést szolgáló aláírás helyek kitöltöttek legyenek, és a feladatot tényleg el is lássák, - a bizonylati rend és fegyelem körében külön figyelmet kell szentelni - a házipénztári pénzkezelésnek és bizonylatainak, ahol külön kiemelten fontos az idősorrendiség betartása, - a leltározási bizonylatoknak – ahol a leltározás csak akkor lehet megfelelő, ha a bizonylatokat megfelelő módon és tartalommal töltik ki, - a selejtezési okmányoknak – ahol a selejtezési dokumentumok a számviteli elszámolás alapbizonylatául szolgálnak; h) vagyongazdálkodás körében: - a vagyon folyamatos, megfelelő részletezettségű nyilvántartásának biztosítása az - ingatlanvagyon-kataszter, a - vagyonkimutatás, valamint - a mérleg adatainak és az abban található adatokat alátámasztó főkönyvi és analitikus nyilvántartási adatok alapján, - a vagyongazdálkodási szabályok folyamatos figyelemmel kísérése; i) a beszámolási tevékenység körében: - a beszámolókban szerepeltetett adatok valódisága és teljessége biztosítása az egyes adatokat alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások folyamatos ellenőrzésével, - a beszámolási tevékenység munkafolyamatokra bontásával az egymásra épülő feladatok ellátóinak előző munkafolyamatot is ellenőrző tevékenységével.
A független belső ellenőrzés a kockázatelemzés alapján segíti a szerv számára legnagyobb kockázatot rejtő folyamatok, feladatok, tevékenységek ellenőrzését, figyelemmel kísérését.
2. számú melléklet
A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása
A szerv a belső ellenőrzési tevékenységet a következő formában szervezheti meg: - független belső ellenőri szervezet (több főállású belső ellenőrrel), - független belső ellenőr foglalkoztatása, - a független belső ellenőrzési feladatok társulásban való elláttatása, - a független belső ellenőri feladatok külső szakértő személy, illetve szervezet bevonásával történő ellátása.
A szerv a fent ismertetett lehetőségek közül az alábbi ellátási formát határozza meg:
Független belső ellenőrzési feladatok társulásban történő ellátásával.
|
